Válasz a hozzászólásra
Élni valamiért - Daniel
Apám a Kommunista Párt tagja volt. Mivel láttam, milyen sok előnnyel jár ez a családunk számára, arra gondoltam, hogy a kommunizmus olyasmi, amiért érdemes lenne élnem. Részt akartam benne venni, tehát középiskolás koromban kommunista ifjúsági vezető lettem... Úgy éreztem, a küldetésemet teljesítem, egészen az 199-es román forradalomig, amikor a kommunizmus megbukott, és vele együtt az én „dicsőséges" jövőm is.
Fogalmam se volt, mit kezdhetnék újonnan megszerzett szabadságunkkal a decemberi forradalom után. Kicsúszott a talaj a lábam alól, és belekeveredtem néhány komolyan rossz dologba.
Rettegtem a rossz döntéseim várható következményeitől, amikor 1992 nyarán valaki Istenről beszélt nekem. Egy amerikai diák volt az, aki azért utazott a nyári szünetben Romániába, hogy román diákokkal a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatról beszélgessen.
Amit elmondott, az teljesen megváltoztatta az életemet. Megtudtam, hogy Isten szeret, hogy bűnös vagyok, hogy Jézus Krisztusmeghalt a kereszten, hogy megfizessen a bűneimért, és hogy elfogadhatom Őt Uramnak és Megváltómnak. Akkor kértem meg Jézust, hogy jöjjön az életembe, és változtasson meg.
Látszólag semmi különös nem történt, de mélyen bennem elindult a változás.
Két hét múlva újra összefutottam ugyanazokkal a diákokkal a tengerparton, és láttam, hogy megint diákokkal beszélgetnek. Megkérdeztem Deant (azt a diákot, aki Jézusról beszélt velem), hogy vele mehetek-e. Dean elmondta egy diáknak ugyanazt, amit két héttel azelőtt nekem, és én is elmondtam neki, mi történt velem, és milyen változásokat tapasztaltam az elmúlt két héten, amióta keresztény vagyok. Az a diák is behívta az életébe Jézust, és elfogadta Őt urának és Megváltójának. Ott imádkozott velünk a tengerparton.
Ez az élmény fordulópont volt az életemben. Végre megértettem, mi az életem igazi célja. Találtam valamit, amiért érdemes élnem: hogy jobban megismerjem Jézus Krisztust, és hogy megismertessem Őt annyi emberrel, amennyivel csak lehetséges.
Miután elvégeztem az egyetemet, a feleségemmel együtt úgy döntöttünk, hogy az életünket arra szánjuk, hogy segítünk az embereknek Krisztus megismerésében.
